Egy tudós geológus a fronton – Dr. Liffa Aurél naplója

2012.06.27. 07:12 :: PintérTamás

Az idei könyvhétre jelent meg a Püski gondozásában Dr. Liffa Aurél Pécstől Isonzóig. Napló, 1914. szeptember 1 – 1916. május 22. című kötete. A tudós geológus születésének 140. évfordulójára kiadott könyvet az általunk (NHKA) írt előszavának egy részletével ajánljuk olvasóink figyelmébe.

 

Az első világháborúba vonuló katonák írni, olvasni tudó részének megvolt az a jó szokása, hogy a békebeli nyugalmas életüket felforgató nagy eseményről tábori lapokat, leveleket írtak, jegyzeteket készítettek. Az utóbbiak lehettek csak füzetecskékbe rótt egyszerű feljegyzések, vagy mindjárt ott az események sűrűjében gyorsan lejegyzett naplók. A Nagy Háború – ahogy hajdanán nevezték – átélt élményei megörökítésének a szándéka mindazoknak a fejében ott motoszkált, akik korábban „olvasó emberek” voltak, akik számára fontos volt az írott szó. Ők maguk is meg akarták örökíteni életük legnagyobb kalandját. Később ezeknek az írásoknak a története sokféle irányt vehetett. Láttunk már feljegyzéseket, naplótöredékeket levéltári dobozokban, az írójuk alakulatának iratanyagában: az illető hősi halált halt és naplóját nem sikerült a hozzátartozóinak eljuttatni, így az az egység irattárának a része maradt. A túlélők feljegyzéseinek egyik része a háború végeztével is abban az állapotban volt, ahogy akkor íródott, szinte az írójuk is megfeledkezett róluk, lehet, hogy nem is kívánt többé emlékezni az átélt eseményekre, borzalmakra. Más részüket a sorok lejegyzője utólag is gondozta, kézzel átírta, új, szép kötetekbe szerkesztette, vagy akár le is gépelte azokat. Ők mindenképp át akarták adni élményeiket a családnak, az ismerősöknek, vagy akár a legszélesebb nagyközönségnek. A kutatók számára mindegyik történeti forrásul szolgálhat, és egy részük a hadtörténet iránt érdeklődő közönségnek is érdekes olvasmány lehet.

  

Dr. Liffa Aurél naplóját nehéz a fenti kategóriákba sorolni. Az írás 1914. szeptember 1-től 1916. május 22-ig követi nyomon írója alakulatának, a magyar királyi pécsi 19/IV. hadtápzászlóalj, az 1915. november 25-től magyar királyi pécsi 19/IX. népfölkelő gyalogzászlóaljnak nevezett katonai egység történetét. A leírt feljegyzések inkább szólnak az alakulat történetéről, mint a kezdetben hadnagyi, majd főhadnagyi rangú írójának katonasorsáról, mert azok akkor is „íródnak”, amikor írójuk nincs jelen. Így például az 1914. szeptember 1. és október 11-e közötti időszakot is megismerhetjük belőle, holott hősünk csak az utóbb említett napon vonul be az alakulathoz, illetve az 1916. április 13. és május 2-a közötti harci eseményekről is tájékoztatást kapunk, amikor Budapesten szabadságon tartózkodik. S mindezekről a távollétekről is nagyon pontos információkkal rendelkezünk, mert a naplóíró precíz műszaki ember és katona, aki minden számára fontos, s rajta számon kérhető adatot rögzít. Az az érzésünk, mintha a kezdetben századparancsnoki, majd 1914. december 23-től zászlóalj-segédtiszti beosztásban szolgáló tiszt által kommandírozott egység hivatalos naplóját olvasnánk, amit többnyire ő írt, de távollétében más is vezetett. Ő maga is csak egyes szám harmadik személyben jelenik meg a naplóban, kívülről szemlélve saját cselekedeteit.

A szerző katonaportréja a kötetből A szerző katonaportréja a kötetből

A száraz, tárgyilagos, „katonás” sorok egy kevésbé ismert alakulattípus, egy hadtáp zászlóalj háborús történetével kezdődnek, amelyet rendeltetésével, kiképzésével és felszereltségével ellentétben Szerbiában közvetlen harci cselekmények végrehajtására is bevetnek. 1914. szeptember 7-én Amalijánál esik át az egység a tűzkeresztségen. Ekkor hősünk még nincs a fronton. Október második felében a Drina partján viszont már részt vesz a védelmi munkák szervezésében, az áradó folyóval vívott küzdelemben, majd 1914. november 3-án a Popovinál történt átkelés irányításában.

Dr. Liffa Aurél kitüntetési javaslata a Drina 1914. októberi 13-14-ei áradásakor tanúsított helytállásáért a kötetből Dr. Liffa Aurél kitüntetési javaslata a Drina 1914. októberi 13-14-ei áradásakor tanúsított helytállásáért a kötetből

A Monarchia szerbiai offenzívája kudarcba fullad, s december 14-én a zászlóaljnak is Belgrádból Zimony felé menekülve kell elhagynia a megszállt területeket. Az átkelést követő kezdeti harci feladatok után Szerbiában az alakulat már a nevéből következő hadtápfeladatokat is ellátott. Ez az időszak a napló egyik legérdekesebb és legértékesebb része, amiből megismerhetőek azok a sokrétű feladatok, amit a hadtáp zászlóalj a saját alakulatok kiszolgálásával, az elveszített osztrák–magyar, illetve zsákmányolt ellenséges hadieszközök összegyűjtésével, osztályozásával, szállításával, a hadifoglyok és a civil lakosság ellátásával, a közigazgatás szervezésével kapcsolatban végez. A fejvesztett visszavonulás leírása a napló tényszerű közlésmódja ellenére is megrázó.

A következő időszak a zászlóalj életében jóval nyugalmasabban telik, ugyanis 1914. december 31-től 1915. április 27-ig egy hadtápcsoport részeként Titel környékén végeznek hídfő-erődítési munkálatokat. Ezt követően Szarajevóba kerülnek, ahol szintén műszaki erődítési munkálatokban vesznek részt.

Az unalmasabb időszakot követően 1915. október elején újra egy mozgalmas korszak veszi kezdetét. Az alakulatot a Szerbia elleni újabb támadásban részt vevő 62. gyaloghadosztály 9. népfelkelő dandárjába osztják be. Október 7-én eredménytelen átkelési kísérletet hajtanak végre Visegrádnál a Drinán, majd október 31-én immár eredményesen lépik át a folyót, s hatolnak be ismét szerb területre.

Visegrád 1915. október 31., a szerző saját kezű vázlata a kötetből Visegrád 1915. október 31., a szerző saját kezű vázlata a kötetből

Ebben az időszakban lesz az alakulat hadtápból népfelkelő gyalogzászlóalj. Még az offenzíva előtt ennek megfelelően géppuskás osztag is kerül az alakulat kötelékébe, megkapják a harcoló gyalogzászlóaljnak megfelelő kiképzéseket és felszerelést is. December közepén a montenegrói határról Szarajevóba rendelik vissza az alakulatot, majd vonaton Mostaron át Castelnuovóba, a tengerpartra szállítják, ahol a 47. hadosztály kötelékébe osztják be. Innen a tengeren hajózva Teodóba kerülnek, s 1916. január 8-án az alakulat részt vesz a Cattarói-öböl déli oldalát uraló, montenegrói Lovčen hegység elfoglalásában. A több zászlóaljból álló támadó csoportosulás parancsnoksági segédtisztjeként tevékenykedő Dr. Liffa Aurél a hegység rohammal történt elfoglalásáért Signum Laudis kitüntetést kap. Az előrenyomulás során eljutnak Albániába is. A megszálló feladatokkal záruló időszak 1916. március 15-én ér véget, amikor kivonják az alakulatot és az olasz frontra irányítják át.

1916. március 19-én vagonírozzák ki a zászlóaljat, majd néhány napi karantént követően március 30-án kerülnek először állásba Levpánál az Isonzó mellett. Április 7-én leváltják őket, majd a pihenőt követően május 3-án kerülnek újra állásba, ezúttal a Tolmeini-hídfőhöz tartozó Sveta Maria hegyen. A napló az itt végrehajtott vállalkozások leírásával zárul.

Dr. Liffa Aurél személyi azonosítója a könyvből Dr. Liffa Aurél személyi azonosítója a könyvből

A Nagy Háború magyar vonatkozású szerbiai-montenegrói eseményei a magyar hadtörténet kevésbé ismert fejezetéhez tartoznak, s ezek a közelmúltban napvilágot látott naplókban, visszaemlékezésekben sem jelennek meg. Dr. Liffa Aurél alakulatának a története így mindenképp újdonságnak tekinthető, s érdekes, új ismereteket adhat a korszak kutatói számára egy elhanyagolt hadszíntér kevésbé ismert alakulattípusáról, s annak hadiútjáról.

Nem tudhatjuk, hogy az író milyen sorsot szánt a naplónak, s hogy szerénységből, vagy esetleg az illetéktelen kézbe kerüléstől tartva törekedett-e a száraz, tárgyilagos tényközlésre. A sorok mögül többnyire hiányzik a személyesség. Néha, s csak egy-egy pillanatra sejlik fel a kemény, pl. a téves riadóztatás miatt az elkövetőket a korszak legkegyetlenebb eszközével, a kikötéssel büntető katona mögött az ember. Ezek, a hivatalos szerepből kibillenő katona által írt sorok a napló legjobb részei. Ilyen epizód a tengerparti behajózás előtti jelenet, amikor az új és ismeretlen veszélyek felé induló alakulat a himnusz spontán eléneklésével búcsúzik a szárazföldtől. Az egyszerű közkatona és a tiszt ekkor ugyanúgy a sors kiszolgáltatott magyarjává válik rangtól, beosztástól függetlenül. S ugyanilyen, amikor a zászlóalj frontot vált, s a boszniai határ mentén található Brodnál a katonák találkozhatnak az őket váró családtagjaikkal: „asszonyok egész tömege várta a legénységet, szeretettel üdvözölvén ki fiát, ki férjét, ki apját.” Ezek az író által csak érdekes megjegyzésként beszúrt részek tehetik a zászlóalj története iránt érdeklődő kutatók mellett a laikus olvasók számára is érdekes olvasmánnyá Dr. Liffa Aurél naplóját.

A naplóírót 1916. május 22-ét követően Kassára vezényelték a bányafelügyelőséghez, ahol a hadügyi szolgálatban álló felvidéki ércbányák geológiai szakértőszolgálatát látta el a háború végéig.

A család által összeállított 198 oldal terjedelmű kötetben 121 oldalt tesz ki a napló szövege. A könyvhöz az előszót és a szerb, valamint az olasz hadszíntérről szóló bevezető tanulmányt Dr. Óvári Gábor ny. ezredes írta. A naplót a dr. Liffa Aurél által készített vázlatok, ábrák és a vele kapcsolatos dokumentumok fotói, egy lexikon, a naplóban említett 294 katona névjegyzéke, a szövegben előforduló földrajzi nevek jegyzéke és a szerző életrajza, fényképei egészítik ki.

A kötet a Püski Kiadónál kapható, ára 4 980 Ft.

A család könyvben is közzétett kérése, hogy ha a naplóban szereplő katonák leszármazottai, hozzátartozói esetleg felismerik ősüket, akkor kapcsolatfelvétel céljából jelentkezzenek a következő e-mail címen: lilluschki@gmail.com

Szólj hozzá!

Címkék: könyv

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr474613756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása