Egy kultusz kezdetei – a limanovai csata megjelenése a napilapokban

2011.12.14. 08:22 :: SzőtsZoltánOszkár

Az alábbi írás a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány és a Nagy Háború Blog 2011. december 8-i  Limanova-előadóestjén elhangzott előadás szerkesztett változata.

A limanovai csata napjainkban nem tartozik a széles körben ismert események közé. Nem volt ez mindig így. A két világháború közti Magyarországon kegyelettel ápolták emlékét, sőt valóságos kultuszt kerítettek köré. Miben gyökerezett ez a kultusz?

Molnár Ferenc író, mint haditudósító Limanova hősei, livnói Hadfy Imre tábornagy és péterfalvi Molnár Dezső vezérőrnagy között Molnár Ferenc író, mint haditudósító Limanova hősei, livnói Hadfy Imre tábornagy és péterfalvi Molnár Dezső vezérőrnagy között
(Forrás: A Hadsereg című folyóirat, 1916)

Elsődlegesen a katonai győzelemben, illetve a magyar katonák szerepvállalásában. Azonban ezek a tények még önmagukban kevesek lettek volna, szükség volt arra is, hogy mindez széles körben ismert legyen, hiszen olyan eseményt nem lehet tisztelettel övezni, amely nincs benne a köztudatban. A kérdés tehát az, hogyan váltak ismertté a limanovai történések?

A válasz, mint napjainkban is, a médiában keresendő. A századfordulóra kialakult a világsajtó fogalma, a hírszolgálat átfogta az egész civilizált világot. A magyar sajtóélet fejlődése semmiben sem maradt el a nyugat-európai vagy az amerikai fejlődéstől. A tankötelesség bevezetése megteremtette azt a széles írni-olvasni tudó tömeget, amely a sajtó piacává vált, ennek következtében a sajtótermékek modern tömegtermékek lettek. Valamennyi társadalmi rétegnek megvolt a maga lapja, amely egyúttal komoly befolyással is rendelkezett olvasói gondolkodására.

Természetesen a kormányzat felismerte ennek jelentőségét. Mint a hadviselő országok általában, a Monarchia is arra törekedett, hogy a sajtót a háború szolgálatának rendelje alá. A hadviselés érdekeit érintő kérdésekről kizárólag az arra kijelölt szervek adhattak tájékoztatást. Ezek voltak a miniszterelnökség sajtóosztálya, a honvédelmi miniszter, a hadügyminisztérium sajtóirodája, és a császári és királyi hadsereg főparancsnokságának sajtóhadiszállása.

A Sajtóhadiszállás 1914. december 13-ai hivatalos jelentése (az ún. Hőfer-jelentés) a limanovai győzelemről A Sajtóhadiszállás 1914. december 13-ai hivatalos jelentése (az ún. Hőfer-jelentés) a limanovai győzelemről
(Forrás: Pesti Napló 1914. december 14-ei száma)

Ezek közül a Sajtóhadiszállás kiemelt szerepet játszott két okból. Egyrészt, mert a K.u.K. Hadsereg főparancsnokságának szervezeti keretében, a hadműveleti osztály alárendeltségében működött, így a hadmozdulatokról, haditervekről, hadi eseményekről azonnali és közvetlen információval rendelkezett. Másrészt a polgári lapok munkatársait felmentették a katonai szolgálat alól, és 1914 szeptemberétől ide osztották be őket haditudósítóként. Gyakorlatilag tehát valamennyi magyarországi napilap a Sajtóhadiszállásról, illetve annak közvetítésével kapott információkat, és csak annak engedélyével közölhetett híreket. A tudósítók mozgását is ez a szervezet irányította. Bármilyen hír is jelent meg tehát, az hivatalos álláspontot tükrözött kisebb-nagyobb mértékben. A limanovai csata közismertté válása is a Sajtóhadiszállásnak köszönhető. Hogyan nézett ki ez a gyakorlatban?

Hogy erre a kérdésre válaszoljunk, a legcélszerűbb felütni a korabeli napilapokat. Összesen négy sajtóorgánum 1914 decemberében kiadott számait vizsgáltam meg, a Népszaváét, a Pesti Naplóét, a Pesti Hírlapét és Az Estét. Mind a négy lap folyamatosan közvetített a háború eseményeiről. Nemcsak elméleti kérdésekre szorítkoztak, valamennyiüknek kiküldött haditudósítói dolgoztak a frontokon. Ennek következtében híradásaikat átnézve képet kaphatunk a Sajtóhadiszállás szándékairól, közléseiről.

A négy lap Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kötött példányai A négy lap Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kötött példányai

Pesti Hírlap

A lap 1914. december 14-én, a „Nyugat-Galíciában megvertük az oroszok déli szárnyát” című, két oldalas cikkében említi meg először a limanovai csatát. Értékelése szerint az ellenség déli szárnyát verte meg és késztette visszavonulásra itt a Monarchia hadereje, amely kulcsfontosságú momentum a hadjárat sikere szempontjából. A következő témába vágó cikk december 20-án jelent meg. A cikk címe („A limanovai csata”) alatt közvetlenül az „A sajtóhadiszállás engedélyével” sor látható, így biztosak lehetünk benne, hogy ez a híradás a hivatalos álláspontot képviseli. A cikk ismerteti a csata részletes menetét. Bevezető mondatai jól példázzák, hogy mennyire nyomatékosítani kívánja szerzője az itteni győzelmet.

Részlet a Pesti Hírlap 1914. december 14-ei számának címlapjáról Részlet a Pesti Hírlap 1914. december 14-ei számának címlapjáról
(forrás: Országos Széchényi Könyvtár törzsállománya)

„Ami az északi hadszíntéren történik, az röviden így jellemezhető: az értelem diadala a nyers erőn. A limanovai győzelemmel, amelyről a hivatalos jelentés már tudósított, áttekinthetővé válik az egész harctéri helyzet. Négyszázkilométeres fronton harcol egy több milliós hadsereg. Az egyes seregrészek nagyszerűen működnek együtt a végső céllal, az elmaradhatatlan győzelemért.”

A lap a hónap hátra levő részében már nem foglalkozott a limanovai csatával.

Népszava

A lap szintén december 14-én jelentette meg első híradását, a címlapon „A háború az oroszok ellen” címmel közölt összeállításban egy bekezdés erejéig, amely így hangzik:

„A nyugat-galíciai csatában az oroszok déli szárnyát tegnap Limanovnál megvertük és visszavonulásra kényszerítettük. Az ellenség üldözését megkezdtük. Arcvonalunk többi része ellen intézett minden támadás, úgy mint az előző napokban, most is összeomlott.”

A Népszava 1914. december 14-ei számának címlapja A Népszava 1914. december 14-ei számának címlapja
(forrás: Országos Széchényi Könyvtár)

A következő tudósítás december 22-én jelent meg, de 19-ei dátumozással, Hugo Schulz tollából. Szintén a csata fontosságát, és a Monarchia katonáinak hősiességét emelte ki, rámutatva az orosz halottak nagy számára. December 24-én Hugo Schulz egy újabb, ezúttal már két oldalra kiterjedő méretű tudósítását közölték. Az előző írással szemben a szerző itt már a környékbeli lakosokra koncentrál, az ő nyomorúságukról számol be a hadműveletek kapcsán, hangsúlyozva a szörnyűségeket, melyet az orosz katonák elkövettek ellenük, ezzel szociális szinten is fontossá téve a limanovai győzelmet.

Pesti Napló

A Pesti Napló, talán immár nem meglepő módon, szintén december 14-én adott hírt először a limanovai győzelemről, méghozzá a címlapon, vastag betűkkel, kiemelt helyen. A cikket Lázár Miklós írta, s a cím alatt itt is szerepel a Sajtóhadiszállás, december 13. felirat, amely rávilágít, hogy itt is hivatalos híradásról van szó. A cikk hangsúlyozza, hogy a hadvezetés előzetes véleménye az volt, hogy Magyarországot Galíciában kell megvédeni, a háború itt fog eldőlni. A szerző szerint az események ezt a prekoncepciót tökéletesen alátámasztják, az orosz déli szárny veresége döntő fordulatot jelent.

A Pesti Napló 1914. december 14-ei számának címlapja A Pesti Napló 1914. december 14-ei számának címlapja
(forrás: Országos Széchényi Könyvtár törzsállománya)

December 19-én újabb címlapos Lázár-cikk jelent meg a Sajtóhadiszállás engedélyével. Drámai megfogalmazása a magyar szerepet hangsúlyozza. Zárómondatai a következők:

„A soproni Nádasdy-huszárezredet illeti meg a döntés oroszlánrésze. Gyalogosan küzdöttek, karabélyuk agyával roncsolva az orosz koponyákat. Éjszakától délig tartották a magaslatot. Muhr ezredes és Szántay kapitány az első sorban küzdve hősi halált haltak. Sírjuknál fedetlen fővel sirattam magyarjainkat, akik tisztjeikkel együtt nyugszanak. Soha ilyen büszke reményekkel nem követtem csapatainkat, mint e jelentőségteljes és a tavasz fuvalmaival játszó decemberi napokban.”

Lázár december 20-án újabb cikket publikált, melyben a limanovai győzelem előzményeit tekintette át, szintén a Sajtóhadiszállás jóváhagyásával. Az egész oldalas írás november második felétől december 14-éig írja le a hadműveleteket. Konklúziója szerint az oroszok ezzel a vereséggel nagyon súlyos helyzetbe kerültek, és visszavonulás alatt vannak. December 21-én Lázár tovább folytatta a limanovai győzelem méltatását. Ez az írása inkább irodalmi jellegű, s a huszárok hősiességét hangsúlyozza benne. A lap utolsó témába vágó cikke december 22-én jelent meg, ezúttal a Berliner Tageblatt rövid és tömör tudósítását átvéve. A hónap hátralevő részében több cikk már nem foglalkozott a limanovai csatával.

Az Est

Úgy tűnik, hogy Az Est egy kis fáziskésésben volt a többi laphoz képest. December 14-én ugyanis semmilyen hírt nem adott még a limanovai eseményekről. Másnap azonban már igen, a rövid katonai hírek között egy bekezdés az itteni győzelemmel foglalkozik. December 20-án a címlap vezérhíreként adtak hírül limanovai győzelemről. A hír a Sajtóhadiszállás jóváhagyásával jelent meg. Szövege a következő:

„A visszafoglalt Neu-Sandecből tehetek rövid és boldog jelentést arról, hogy a limanovai nagy győzelmünk Magyarországnak az oroszoktól való teljes felszabadítását jelenti. Tymbark környékén meglepő gyorsasággal vasuton összpontosított seregünk Limanova irányából oldalba támadta a Bochnia felé előtörő oroszokat, a kik váratlan fellépésünkre kénytelenek voltak oda felszívni Lemberg felől a magyar Kárpátokból leggyorsabb tempóban minden erejüket. Ezt a futva érkezett sereget döntően és véresen megvertük és most észak felé szorítjuk.

Borzadva álltunk ma rengeteg halottjuk és eldobált fegyvereik közt a limanovai szántóföldeken.

Kárpáti seregünk a limanovai győzelemhez csatlakozva a hegyeken kergeti őket ki egyik elfoglalt városból a másik után.”

Az Est 1914. december 20-ai számának vezérhíre Az Est 1914. december 20-ai számának vezérhíre
(forrás: Országos Széchényi Könyvtár törzsállománya)

Jól láthatóan a szöveg, mint elsöprő győzelemről szóló drámai híradásként került megfogalmazásra. A cikknek még egy érdekessége van. Írója ugyanis nem más, mint jeles írónk, Molnár Ferenc. Kevéssé ismert tény talán, hogy irodalmi munkássága mellett 1914 és 1915 folyamán Az Est és a Neue Freie Presse haditudósítójaként a fronton tartózkodott. Limanova kapcsán további három cikket jegyzett. Az első december 21-én jelent meg „A hős gyaloghuszárok közt” címmel, újfent a Sajtóhadiszállás jóváhagyásával. Molnár, a címhez illően a huszárok hősiességét, helytállását mutatja be. Hangsúlyozza áldozathozataluk fontosságát is a Magyar Hon védelmében.

Molnár Ferenc a fronton Molnár Ferenc a fronton
(Forrás: Országos Széchényi Könyvtár / Színháztörténeti Tár: KB 838/1964)

December 24-én különleges cikk jelent meg Az Estben, egy előző napi interjú Frigyes főherceg tábornaggyal, a hadsereg főparancsnokával. A beszélgetés a Sajtóhadiszállás jóváhagyásával jelent meg, de vélhetően támogathatták létrejöttét. Az áttekintett lapok közül egyikben sem jelent meg interjú a főherceggel. Frigyes kizárólag Molnár Ferencnek adott interjút, ismerve irodalmi munkásságát. A beszélgetés során többször visszatértek a limanovai csatára és a soproni Nádasdy-huszárok dicsőséges helytállására.

Molnár Ferenc interjúja Frigyes főherceggel Az Est 1914. december 24-ei számában Molnár Ferenc interjúja Frigyes főherceggel Az Est 1914. december 24-ei számában
(forrás: Országos Széchényi Könyvtár törzsállománya)

A harmadik írás december 25-én jelent meg „Hat égő gyertya címmel.” Mint a korábbi cikkek is, ez is a Sajtóhadiszállás jóváhagyásával született meg. Molnár meghatóan ábrázolja a limanovai hős huszárok karácsonyi gyászát elesett bajtársaik sírja fölött, ezzel is mélyítve az olvasó szimpátiáját áldozatuk iránt.

A fenti három írás világosan kidomborítja Molnár Ferenc szerepét a Limanova-kultusz születésében. Hozzátenném, hogy írásai, miként többi haditudósítása is, megjelentek önálló kötetként „Egy haditudósító emlékei” címmel még a háború alatt, 1916-ban.

Az Est Molnár írásain kívül még egy cikket jelentett meg a limanovai győzelem kapcsán. December 22-én átvették a Berliner Tageblatt tudósítását, mely nagy jelentőséget tulajdonít a csata eredményének, továbbá beszámol arról is, hogy huszonhatezer orosz katona esett hadifogságba.

Mit mondhatunk el a négy napilap cikkeinek áttekintése után?

A limanovai győzelem hírét valamennyi közreadta, a hivatalos harctéri jelentés kézhez kapása után. A Népszava, a Pesti Napló és a Pesti Hírlap már december 14-én, Az Est pedig december 15-én. December 20-a után valamennyi lap visszatért a limanovai győzelemre, a Népszava kivételével mindegyik megjelölte a Sajtóhadiszállás engedélyét a cikkek során. Vélhetően December 19-ére születhetett döntés a hadsereg főparancsnokságában arról, hogy a relatíve sikertelen őszi hadiesemények után kiemelten kezeljék kommunikációjukban a limanovai csatanyerést. Természetesen itt nem pusztán retorikáról van szó. Limanova megvédése kulcsfontosságú volt az osztrák-magyar hadsereg kibontakozó támadásának sikeréhez. Mindezt tudta a hadvezetés, és mintaszerűen kommunikálta le a közvélemény felé. A napilapokban megjelenő cikkek mind kidomborították jelentőségét és pozitív képet sugároztak a hátország számára. Ez a kép pedig szimbólummá vált, a magyar katona első világháborús helytállásának szimbólumává, melyre hivatkozni lehetett az 1924-ben törvénybe iktatott Hősök emlékünnepén, és amely például állhatott a két háború közötti társadalom előtt.

9 komment

Címkék: népszava molnár ferenc pesti hírlap pesti napló az est frigyes főherceg limanova lázár miklós molnár dezső hadfy imre

A bejegyzés trackback címe:

http://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr53461915

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2011.12.14. 22:48:16

Zoli, nagyon jó lenne folytatni ezt a témát! Molnár Ferenc 1915 januárjában is sokat ír még Limanováról, legalábbis az Egy haditudósító emlékeiben vissza-visszatér rá.

Az előadóesten felolvasott 1914 decemberre datált "Magyar májusfák..." csak a kötetben jelent meg, vagy a lapban is? (Mi a kötetből vettük.) A "legvéresebb magyar csata" írja ebben Limanováról. (Kár, hogy a Doberdón nem járt...)

SzőtsZoltánOszkár · http://www.szotszoltanoszkar.hu 2011.12.20. 18:55:13

@PintérTamás: Átlapoztam ma munka után az Est 1915 januári számait. Egy olyan írást találtam, amelyben Molnár Ferenc Limanovával foglalkozik. A címe "A honvédek lövészárkaiban - szerepük a limanovai csatában." A január 27-ei szám 3-4. oldalán jelent meg. Nem kizárt, hogy az általad kérdezett írás is megjelent később, de jobban utána kéne menni.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2011.12.20. 19:57:18

@SzőtsZoltánOszkár: Köszi, valószínűleg ez az a rész, ami a kötetben "A Hadfy-honvédeknél" fejezetcím alatt jelent meg Limanováról. Érdekes lenne egyébként egy összehasonlítás is, hogy a kötet mennyiben több, vagy épp kevesebb, mint ami a lapban "frissen" megjelent, mert hogy más, az eléggé egyértelmű. Arról nem beszélve, hogy vajon a kötet 1916-os kiadásakor ugyanúgy kellett-e a Sajtóhadiszállás engedélye, mint a cikkek megjelenésekor? A kötet már inkább irodalmi igénnyel megírt, megszerkesztett alkotásnak tűnik, s akkor már jelentősen más volt a hadi helyzet is, nem szivároghattak ki fontos információk. Vajon ettől függetlenül ugyanúgy engedélyeztetni kellett?

SzőtsZoltánOszkár · http://www.szotszoltanoszkar.hu 2011.12.20. 21:49:24

@PintérTamás: Alapvetően az a különbség, hogy a kötetben az irodalmi publicisztikák jelentek meg. A híradásokat nem szerkesztette bele (pl. december 20-ai vezérhír). Hogy az újraközléshez kellett-e újabb engedély, az egy igen jó kérdés, de minthogy ezekre az anyagokra a Sajtóhadiszállás egyszer már áldását adta, nem tartom valószínűnek, hogy újabb engedélyeztetésre lett volna szükség.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2011.12.20. 23:26:08

@SzőtsZoltánOszkár: Az irodalmiak is mind lejöttek az Estben, tehát teljesen újraközlések a kötetben megjelentek?

SzőtsZoltánOszkár · http://www.szotszoltanoszkar.hu 2011.12.21. 12:54:02

@PintérTamás: Az átnézett hónapok alapján igen, de a teljes anyag behasonlítása nélkül ezt nem jelenteném ki biztosan.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2011.12.21. 22:05:27

@SzőtsZoltánOszkár: Meg kell nézni végig... A végeredményt lehozzuk! :)

Szepesházy Imre 2014.12.15. 07:28:40

Egy kérdésem lenne! A cikk elején közölt csoportképről egyéb név, adat nincs-e véletlenül? Mert a kép balról harmadik, egyben legmagasabb katonájában nagyapámat Szepesházy Bertalan tüzér főhadnagyot vélem felismerni, ezt határozottan mégsem merem kijelenteni, a kép nem túl jó minősége folytán.

Babos Krisztina · http://nagyhaboru.blog.hu 2014.12.15. 09:22:57

@Szepesházy Imre: A hadsereg című újság (1916. május 1-i szám), ahonnan a képet vettük, nem adja meg több személy nevét. Ha jobb minőségben nem is, esetleg nagyobb méretben el tudjuk küldeni a fotót.

Utazás

húavéti emlékút 

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Kiadványaink

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Könyvajánló

A hadak útján 

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Az ezredtulajdonosi rendszer

Legutóbbi kommentek

  • csorsza: Nagyon érdekes, köszönjük! (2017.06.26. 21:19) Támadás a Dadul ellen
  • PintérTamás: Az ilyen kiegészítésekért érdemes szerkeszteni a blogot! Itt is köszönjük az unokának a kiegészíté... (2017.06.17. 22:53) Berezovkai hadifoglyok
  • Babos Krisztina: A három azonosított személy alapján valószínűnek tűnik, hogy az aláírások sorrendje a személyek fo... (2017.06.17. 20:55) Berezovkai hadifoglyok
  • Babos Krisztina: @Hősök: Kedves Hősök! Sorban válaszolok: - A képet egy olvasónk küldte el digitálisan, őt is érde... (2017.06.16. 11:15) Berezovkai hadifoglyok
  • ToporIstván: Tisztelt Bálint Ferenc! Köszönöm hozzászólását. Magam az uniformisok világában nam vagyok járatos.... (2017.06.14. 21:40) Barakonyi Károly debreceni diákévei
  • Utolsó 20

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban