Elfelejtett kincsesbánya

2011.05.25. 07:21 :: SzőtsZoltánOszkár

Az Országos Széchényi Könyvtár első világháborús gyűjteménye

„Az Országos Széchényi Könyvtár legújabb csoportját mutatjuk be néhány szóval a következőkben, a «Háborús gyűjtemény»-t amely úgy szólva együtt indult meg a most folyó nagy világháborúval” – kezdte Holub József az Országos Széchényi Könyvtár háborús gyűjteménye létrehozásának bejelentését a Magyar Könyvszemle 1915-ös számában, majd a következőképp folytatta a dolgozat tárgyát képező különleges gyűjtemény bemutatását. „Ez a háború tulajdonképp két szintéren folyik; a harctereken fegyverrel, itthon pedig megfeszített munkával, mely egyrészt arra irányul, hogy kielégítse a háborús szükségleteket, másrészt pedig igyekszik enyhíteni csapásait s fenntartani, amennyire lehet, a normális élet folyását. A jövő történetírás e nagyméretű háborúra vonatkozólag gazdag anyagot fog majd találni az egész könyvtárra rúgó hivatalos kiadványokban, a résztvevők, katonai attasék, újságírók följegyzéseiben; az itthoni lázas munka s a közhangulat emlékei azonban, amelyek pedig szintén érdekesek és fontosak, legnagyobbrészt elkallódnak, ha csak nem gondoskodunk idejében megmentésükről és megőrzésükről. Ezt tűzte ki feladatául a Könyvtár, híven rendeltetéséhez, s vezetősége mindent megtett és megtesz, hogy minél eredményesebb legyen munkája.”

Az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtárának Grafikai Plakátgyűjteményéből Az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtárának Grafikai Plakátgyűjteményéből
(forrás: www.kepkonyvtar.hu)

Az alábbiakban Ferencziné Wendelin Lídia „Az Országos Széchényi Könyvtár ún. világháborús és proletárdiktatúra-gyűjteménye” című, az Országos Széchényi Könyvtár évkönyvének 1967-es számában megjelent tanulmányának logikáját követem.

A gyűjtemény létrehozásának célkitűzése az volt, hogy a jövő történetírása számára összegyűjtsék és megőrizzék a háború politikai, diplomáciai és hadieseményeire, valamint a hátországok életére vonatkozó dokumentumait. Magyarország hadviselő fél volt egy nemzetközi háborúban, következésképpen a feladat túlnőtt a nemzeti könyvtárak hagyományos gyűjtőtevékenységén, amelynek célja az anyaországra vonatkozó anyagok teljes megőrzése az utókornak. A gyűjtés ugyanis csak akkor érhette el célját, ha azt kiterjesztik a többi hadviselő fél iratanyagára is. Ennek a fajta gyűjtésnek nem voltak nemzetközi tapasztalatai, de a munkát sürgősen el kellett kezdeni, így a gyűjtési elveket is menet közben alakították ki. A létrehozott világháborús gyűjteményt belföldről alapvetően háromféle módon gyarapították. Egyrészt már a háború kitörésének évében felhívást tettek közzé rengeteg napilapban, hogy a könyvtár szívesen lát bármilyen nyomtatványt. A felhívás kapcsán rengeteg adomány érkezett, ami jelentős forrást jelentett. Másrészt több szervvel is szerződést kötött az intézmény annak dokumentumainak beszolgáltatására. Harmadrészt ott volt a kötelespéldány-szolgálat, ami kiegészítette az előző két dokumentum-bevételi módot. A külföldi irodalom beszerzése komolyabb nehézséget okozott. A fenti módokon nem lehetett eljárni, tehát szükségképpen csak vásárlás útján lehetett gyarapítani. 1914-ben még a „boldog békeidők” dotációját kapta a könyvtár, ami elegendő forrást biztosított erre, a háború folyamán azonban az állami támogatás nagy mértékben lecsökkent, így a beszerzést kénytelenek voltak csökkenteni. A háború harmadik évétől ráadásul olyan mértékben nőtt meg a publikációk száma, hogy a vele való lépéstartás a kezdeti dotációval sem biztos, hogy sikerült volna. 1922-re a könyvtár vezetősége belátta, hogy adott körülmények között a gyűjtés kezdeti célkitűzéseit nem fogják tudni teljesíteni, és ha mégis megpróbálják, úgy a könyvtár anyagi csődjét kockáztatják. Végül a különálló gyűjtés befejezése, és az anyag a már meglevő szervezeti egységek közötti szétosztása mellett döntöttek. Összesítésként elmondhatjuk, hogy a békekötés évében a világháborús gyűjtemény 133 519 könyvtári egységet számlált, ez a mennyiség 1922-ig - amíg az anyag különálló naplózása érvényben volt – 176 75l-re növekedett. A gyűjtés megkezdésekor kialakítottak egy csoportosítási rendet, azonban ezt már létrehozásakor is ideiglenesnek tekintették, mert a teljes anyag birtokában akartak végleges rendszert felállítani. Nincs tudomásunk arról, hogy ez elkészült volna. Az ideiglenes rendszer az anyagot négy fő és huszonnyolc kisebb egységbe osztotta:

„I. Hivatalos nyomtatványok:

1. Népeimhez, 2. a kormány manifesztuma, 3. mozgósítási hirdetmények, 4. segélyezési, összeírási nyomtatványok, űrlapok, 5. a hatóságok küldeményei megyék, városok szerint rendezve, 5. a székesfőváros háborús nyomtatványai, 7. Horvátország háborús nyomtatványai, 6. a bosnyák-hercegovinai országos kormány és Sarajevo községi hirdetményei stb., 9. a hadikölcsönre vonatkozó nyomtatványok, 10. a tábori posta űrlapjai és postai hirdetmények, 11. veszteséglajstromok.

II. Nem hivatalos nyomtatványok:

1. Ferenc Ferdinánd halálára vonatkozó nyomtatványok, 2. a harcban elesettek gyászjelentései, 3. téliruha-mozgalom, 4. Vöröskereszt, 5. jótékonycélú felhívások, gyűjtőívek, bélyegek stb., 6. műsorok, 7. háborús imák, imakönyvek, 8. térképek,, 9. képek, 10. emléklapok, 11. tréfás nyomtatványok, 12. képes levelezőlapok, 13. harci dalok és versek, 14. hazai és külföldi lapok, folyóiratok egyes számai, 15. a przemysli Tábori Újság, 16. orosz emlékek, 17. vegyes aprónyomtatványok.

III. Háborús irodalom (könyvek).

IV. Kéziratos anyag: a hadbavonultak naplói és levelei.”

A felosztás, így ideiglenes formájában is, képet ad a gyűjtött anyag sokrétűségéről, mely a megvalósítás jobb feltételei mellett valóban hű tükre lett volna a háborús évek történetének, ezt a célt azonban a fenti nehézségek miatt nem sikerült megvalósítani.

Károly főherceg, mint trónörökös Budapestre látogat Károly főherceg, mint trónörökös Budapestre látogat - az OSZK Fénykép- és Fotóművészeti Tárából
(forrás: www.kepkonyvtar.hu)

A mai kutatóban joggal vetődik fel a kérdés, hogy ezeket az anyagokat hol találhatja meg jelenleg. A könyvek és a folyóiratok a Törzsgyűjtemény részét képezik. A kéziratos anyag a Kézirattár állományát gyarapítja. A kartográfiai dokumentumok a Térképtárban kutathatóak. Az anyag legnagyobb részét képező aprónyomtatványok és kisnyomtatványok a Plakát- és Kisnyomtatványtárban találhatóak, kivéve a körülbelül hatezer darabos fénykép állományt, amely a 2007-ben létrejött Fénykép- és Fotóművészeti Tár kezelésébe került át.

Az OSZK Apponyi-terme az 1920-as években Az OSZK Apponyi-terme az 1920-as években
(forrás: nemzetikonyvtar.blog.hu)

A törzsgyűjtemény

A világháborús gyűjtemény létrehozásakor az Országos Széchényi Könyvtárban még a müncheni szakrendszer szerinti nyilvántartás volt érvényben. A müncheni szakrendszerről itt, az OSZK jelzetelési sajátosságairól itt olvasható bővebben. A müncheni szakrendszer az anyagokat téma szerint osztotta fel. A hadászattal foglalkozó művek a „Res Militares” szakban voltak találhatók. Ezt a szakot kiemelték a szakrendszerből a háborús gyűjtemény létrehozásakor, ez lett a fenti meghatározásban III-mal jelölt csoport, a háborús irodalom alapja. A világháborús gyűjtemény megszűntekor ez a csoport visszakerült a törzsállományba, azonban ezen az állományrészen kísérletezték ki a később bevezetett numerus currens jelzetelést. A kísérletezés stádiumai végigkövethetők a szakrepertóriumokon. Az eredeti anyag telített repertóriumát átvezették egy másikba, mellévéve a világháborús anyagokat, majd az egészet egy harmadik szakrepertóriumba, ahonnan azonban a müncheni jelzetek már hiányoznak, csak a numerus currens van mellettük. 1936-ban az egész könyvtárra kiterjedően bevezették a numerus currens jelzetelést, az új állomány az egykori Res Militares köré épült fel. A világháborús gyűjteményt jórészt ma a 100.001-114.622 jelzettartományon találjuk meg. Ez kétfelé oszlik. 100.001-102.662 között a kiadási dátumokból egyértelműen látszik, hogy ez az egykori Res Militares anyag. Itt szakadás is következik a jelzetekben, jön egy kisebb üres tartomány. A számozás 102.726-nál kezdődik újra, és folyamatos az állomány végéig, ez az egykori első világháborús gyűjtemény „háborús irodalmi” része. Jó kérdés, hogy miért maradt 63 jelzet üresen. Erre két magyarázat lehet: az egyik, hogy későbbi gyarapodásra számítva hagyták üresen. Ennél valószínűbbnek tűnik azonban az, hogy a szakrepertórium tételeit darabra leszámolva állították fel ezt a tartományt. A szakrepertórium azonban térképeket is tartalmazott, világosan elkülönítve „Mapp” jelzettel. Ezek nem a törzsgyűjteménybe, hanem a Térképtárba kerültek, jó eséllyel ezek miatt a tételek miatt kellett üresen hagyni a kérdéses tartományt. Fontos változás volt a müncheni szakrendhez képest, hogy a numerus currens bevezetésével a hírlapokat különválasztották a könyvektől. Az egykori Res Militares egységét azonban megtartották, annyi csak a különbség, hogy egy H betű került a folyóiratok jelzetei elé, így azok a Hírlaptárban keresendők. Ide kívánkozik még egy megjegyzés. Kevéssé ismert tény, hogy létezik egy további első világháborús állományrész, a külföldi hírlapoké, a H 25 ezres jelzettartomány. Ezen belül a külföldi napilapok zömének csak a háborús évekre korlátozott évfolyamai vannak meg, de a New York Times-től a Svenska Dagbladet-ig rengeteg kuriózum. Összefoglalásul azt mondhatjuk el, hogy az anyag teljessége jelenleg a hagyományos szerzői, illetve cím szerinti cédulakatalógusban kutatható a törzsállomány részeként. További jó hír olvasóinknak, hogy az anyag része a retrospektív konverzióra vonatkozó munkatervnek, elektronikus feldolgozására még a háború kitörésének századik évfordulója előtt sort fogunk keríteni. A rekordokban jelezni fogjuk, hogy az adott dokumentum egykor a világháborús gyűjteményhez tartozott, így virtuálisan rekonstruálható lesz az.

Fejérpataky László, az OSZK főigazgatója 1894 és 1919 között Fejérpataky László, az OSZK főigazgatója 1894 és 1919 között – az OSZK Kézirattárából
(forrás: www.kepkonyvtar.hu)

A Kézirattár

A Kézirattárba került anyag sokáig lappangott, raktáron belüli hollétére nemrég sikerült fényt deríteni kollégáinknak. Összesen tizenegy doboznyi anyag került ide Fond 257-es jelzeten, amely egyelőre feldolgozatlan, ezért csak osztályvezetői engedéllyel kutatható. Az anyagról feldolgozás előtti felmérés alapján a következőket tudjuk elmondani:

A dokumentumok nyelvileg vegyesek. Nagy részük magyar, de jelentős számú német, szlovák, szerb és román nyelvű is található közöttük. Tipizálási szempontból szintén változatos anyagról van szó. Egyaránt találhatóak benne tábori levelezőlapok, noteszek, különböző szervek költségvetési iratai, írógéppel vagy kézzel másolt újságcikkek, hivatalos levelek, magánlevelek, hivatalos okmányok, bűnügyi jegyzőkönyvek. Két anyagcsoport jól elkülöníthető első ránézésre is.

  • A Magyar Nemzeti Múzeum tevékenységével kapcsolatos iratokat, különös tekintettel a háborús anyag gyarapítására érkező dokumentumok kísérőleveleire, illetve a dokumentumvásárlásra vonatkozó antikvárius és könyvkereskedői számlákra.
  • Az egyik doboz teljes egészében születési dátumokkal ellátott névlistákat tartalmaz, a lapokon „Szent-Ivány Zoltán gyűjteményében” bélyegző található. Szent-Ivány Zoltán császári és királyi kamarás 1904-ben több mint hatvanötezer tételből álló gyászjelentés-gyűjteményt adományozott az Országos Széchényi Könyvtárnak. Tisztázandó kérdés, hogy az itt levő lajstromnak milyen a viszonya az eredetileg átadott anyagához.

További korabeli anyagok kereséséhez az optimális megoldást az Arcanum által kiadott CD jelenti, amely a Kézirattár katalógusát tartalmazza, a kiadó munkáin megszokott Folio Views keresővel, így ebben könnyen, gyorsan és pontosan kereshetünk az állományban a minket érdeklő kulcsszavakat használva. (Értelemszerűen a fent taglalt anyag még nem található meg ebben.)

I. Ferenc József I. Ferenc József – az OSZK Kézirattárából
(forrás: www.kepkonyvtar.hu)

A Térképtár

A Térképtárba került anyagot szintén nem őrizték meg egyben, hanem szétosztották az ott használatos elrendezés szerint. Ebben az időszakban ez azt jelentette, hogy mivel a térképeket földrajzi hely szerint csoportosították, ennek megfelelően találhatóak meg a valaha a gyűjteményhez tartozó térképek. Így tehát eszerint tud keresni a mai kutató. Halvány segítséget nyújthat a Res Militares müncheni szak repertóriuma, amit már ugyan kivezettek, de a benne található Mapp jelzetű elemek térképeket jelentenek, az ott megtalált címmel pedig könnyebben kereshetünk tovább. Közvetlenül a dokumentumokban, a Kézirattárhoz hasonlóan az egykori különállásról már csak egy-egy bejegyzés vagy bélyegző tanúskodik. A Térképtár elérhetőségéről és kutatási szabályzatáról az Országos Széchényi Könyvtár honlapján olvashatunk.

Kolozsvár szabad királyi város kataszteri térképe 1910-1914 Kolozsvár szabad királyi város kataszteri térképe 1910-1914 – Az OSZK Térképtárából
(Forrás: www.kepkonyvtar.hu)

A Fénykép- és Fotóművészeti Tár

A Fénykép- és Fotóművészeti Tár az Országos Széchényi Könyvtár legfiatalabb gyűjteménye. 2007-ben alakult (a korábbi Mikrofilm- és Fényképtárból) kiválva azzal a céllal, hogy saját törzsanyaga mellett a nemzeti könyvtár különböző gyűjteményeiben található fényképek megfelelő tárolását, feldolgozását és szolgáltatását biztosítsa. Különösen értékes, feldolgozás alatt álló gyűjteményrész a táron belül az I. világháborúra vonatkozó képanyag. A képanyagban döntő részben osztrák és német kiadók és hírügynökségek hivatásos tudósítóinak fényképei találhatóak. Ezen anyag egy elenyésző töredéke már szerepelt az 1994-es „Ember az embertelenségben” című kiállításon. 2008-ban, a Kisnyomtatványtár világháborús anyagában levő fényképek is átkerültek ebbe a gyűjteménybe. A teljes anyagrész körülbelül hatezer fényképet foglal magába, ennek körülbelül a harmada esett már át a feldolgozási folyamaton, melynek során a képeket tisztítják és restaurálják kollégáink, maximálisan figyelembe véve az állományvédelmi szempontokat. Ezek után a műveletek után kezdődik meg a könyvtári feldolgozás. A feldolgozott képek bekerülnek a Magyar Digitális Képkönyvtárba, ahol legkönnyebben raktári jelzet alapján kereshetőek. FVA, FVB, FVC és FVD az ide tartozó jelzetek, ahol az F a fotó, a V a világháború, az A, a B, a C és a D pedig a méret jelzésére szolgál. A négy tartomány együttes, vagylagos megadásával eljutunk a teljes MDK-ban található gyűjteményhez. A képek leírásában helyenként előforduló hiányosságok nagyrészt a tárolt anyag szűkös dokumentáltságára vezethetők vissza. A feldolgozott képek az OSZK elektronikus katalógusában is megtalálhatóak. Raktári jelzet alapján itt is lehet keresni, de ha az egész tartományt akarjuk látni, célszerű összetett keresésben bármely kulcsszóként az „első világháborút” és a „fényképet” megadni, a dokumentumtípust pedig két dimenziós ábrázolásra szűkíteni. Amennyiben a fényképeket fizikai valójukban akarjuk vizsgálni, akkor be kell jelentkezni előzetesen a Fénykép- és Fotóművészeti Tár munkatársainál egyeztetni a részletekről. Elérhetőségüket az OSZK honlapján találhatják meg.

A m. kir. 78. honvéd gyalogdandár csapatai átlépik az orosz határt a Rákóczy induló hangjai mellett „A m. kir. 78. honvéd gyalogdandár csapatai átlépik az orosz határt a Rákóczy induló hangjai mellett”- az OSZK Fénykép- és Fotóművészeti Tárából
(forrás: www.kepkonyvtar.hu)

A Plakát- és Kisnyomtatványtár

A megmaradt anyag legterjedelmesebb része a Plakát- és Kisnyomtatványtár kezelésében van, amely 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként. Az idekerült első világháborús anyag nemcsak terjedelmi okokból kezelendő kiemelkedően, hanem azért is, mert megőrizte különgyűjtemény jellegét, ugyanis az anyagot ma is külön egységként kezelik kollégáink. A gyűjtemény még nem került teljes egészében feldolgozásra, ebből fakadóan csak bizonyos részei kutathatóak. Az 1885 és 1949 közötti grafikai plakátok például teljes mértékben feldolgozottak, azok a könyvtár online katalógusában is kereshetőek. A grafikai plakátok 1926-ig megjelent állományrésze, s ezen belül a világháborús plakátok, teljes egészében elérhető és szabadon kutatható már digitális változatban is a Magyar Digitális Képkönyvtár adatbázisában. Vannak olyan anyagrészek is, amelyeknek a feldolgozása még nem történt meg. Ebből az általános könyvtári állományvédelmi és dokumentumforgalmazási szabályok szerint a rendezetlen és egyáltalán fel nem dolgozott anyagok átmenetileg nem kutatathatók. Ugyanakkor vannak előrendezett és egyszerűsített módon feldolgozott anyagrészek is. Ha tehát a Kisnyomtatványtárban akarunk kutatni, kiemelkedően fontos a tár szabályzatának előzetes áttanulmányozása és az ott dolgozó kollégákkal való egyeztetés.

Népeimhez! Népeimhez! – Az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárából
(forrás: www.kepkonyvtar.hu)

E bevezető után ideje rátérnünk arra, hogy mi található ebben az unikálisnak mondható gyűjteményben. A Plakát- és Kisnyomtatványtár gyűjtőköre formailag az alábbiakból áll:

I. Szöveges kisnyomtatványok

1. 1600-1860-ig
2. 1861-

Szöveges plakát, Röplap, Reklám, Meghívó, Értékpapír, Gyászjelentés, Előfizetési felhívás, Szabályzat, Brosúra, Telefonkönyv, Menetrend, Disszertáció tézisei, Kereskedelmi katalógus, Kiállítási katalógus, Naptár, Céhlevél, Obsit, Ponyva, Műsor, Az ún. vállalati és gazdálkodó szervek irodalma

II. Képi dokumentumok

Grafikai plakát, Ex libris, Képes levelezőlap, Album, Számolócédula, Szentkép

Az első világháborús gyűjtemény anyaga is hasonló dokumentumokat tartalmaz, ha formailag nézzük, azonban tartalmi sokrétűsége miatt külön kell választanunk a fenti beosztástól. R. Kutor Beáta kolléganőm az alábbi rendszert állította fel „Mire a lombok lehullanak...” Az első világháborús gyűjtemény című tanulmányában, mely A nemzeti könyvtár kisnyomtatványtára című könyvben jelent meg 2002-ben:

Magy. Kir. 10. honvéd gyalogezred hadikiállítása Magy. Kir. 10. honvéd gyalogezred hadikiállítása - Az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárából
(forrás: www.kepkonyvtar.hu)

1. főcsoport: Hivatalos nyomtatványok

  1. Általános vonatkozású rendelkezések
  2. Rendészeti természetű korlátozások
    1. Népmozgalmi korlátozások
    2. Egyesületi és gyülekezési jog korlátozása
    3. Szabályrendeleti rendelkezések hatályosságának korlátozása
    4. A fegyverek stb. tartásának korlátozása
    5. Talált, zsákmányolt stb. katonai felszerelési tárgyakkal elbánás
    6. Fény- és egyéb jelzések tilalma
    7. Jelvények színeinek szabályozása
    8. Ál- és riasztó hírek terjesztésének tilalma
    9. Kivételes sajtórendszabályok
    10. Kivételes postai, távírdai és távbeszélő-rendszabályok
    11. Kivételes anyakönyvezési rendelkezések
    12. A csendőrség igénybevétele városokban
    13. Polgárőrség- és a katonai rendőrség szervezése
    14. Hadifoglyok személyére vonatkozó rendelkezések
    15. Eltűntek nyomozása
  3. Közgazdasági vonatkozású rendelkezések
    1. Takarékosság a törvényhatóságok és községek háztartásában
    2. Állatállomány óvása
    3. Takarékosság az élelmiszerekkel és egyéb elsőrendű szükségleti cikkekkel
    4. Védekezés az élelmiszerek stb. túlzott áremelése ellen
    5. Hatósági ármegállapítás, összeírás és megváltás
    6. A mezőgazdasági munkák elvégzéséről gondoskodás
    7. Gazdasági átmeneti ügyek
    8. Leszerelést intéző bizottság
  4. Pénzügyi természetű rendelkezések
    1. Valutát érintő rendelkezések
    2. A közadókra vonatkozó rendelkezések
    3. Hadi államkölcsön felvétele
    4. Hadikölcsönpénztár
    5. Pénzintézeti Központ
  5. Ipari és kereskedelmi vonatkozású rendelkezések
    1. Vasárnapi munkaszünet
    2. Kivételes intézkedések az iparűzés körében
    3. Munkaközvetítés
    4. Munkásbiztosítás
    5. Részvénytársaságok és szövetkezetek közgyűlésének idejéről és a mérlegkészítésről
  6. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések
    1. Vámügyi rendelkezések
    2. Ki-, be-, és átviteli korlátozások
    3. Ellenséges államok polgárai és lakosai javára fennálló tartozásokra vonatkozó kivételes intézkedések és egyes vállalatok felügyelet alá helyezése
  7. Az igazságszolgáltatás körébe tartozó rendelkezések
    1. Esküdtbíróságok működésének felfüggesztése
    2. Bírói hatáskörök módosítása
    3. Hadicikkekre fel nem esketett katonai egyének katonai büntetőtörvények alá helyezése
    4. Polgári egyének katonai bíróság alá helyezése
    5. Gyorsított bűnvádi eljárás, esetleg a rögtönbíráskodás életbeléptetése
    6. Magánjogi természetű rendelkezések
    7. Az igazságszolgáltatás szerveire vonatkozó rendkívüli intézkedések
  8. Közegészségügyi rendelkezések
    1. Általános közegészségügyi rendelkezések
    2. Járványokra vonatkozó rendelkezések
    3. Csonka és béna katonák orvosi utókezelése, műtagokkal ellátása és gyakorlati oktatása
  9. A katonai szolgálatra vonatkozó rendelkezések
  10. A hadi szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések
  11. Hatóságok magatartása ellenséges megszállás esetén
  12. Eljárás menekültekkel szemben
  13. Jótékonysági természetű rendelkezések
  14. Hadbavonultak családjának hatósági támogatása
  15. Hadbavonultak családjainak segélyezése és ellátása
  16. Közszolgálati alkalmazottak illetményei, továbbá hozzátartozók és a nyugdíjasok ellátása
  17. Hadviselés okozta károk
  18. Közoktatási és közművelődési vonatkozású rendelkezések
  19. Közoktatási vonatkozású rendelkezések
  20. Közművelődési vonatkozású rendelkezések
  21. Kegyeleti természetű rendelkezések
  22. Egyházakra vonatkozó rendelkezések

1914-es sörreklám 1914-es sörreklám – az OSZK Plakát-, és Kisnyomtatványtárából
(forrás: www.kepkonyvtar.hu)

2. főcsoport: Nem hivatalos nyomtatványok

  1. Vegyes aprónyomtatványok
  2. Rendészeti vonatkozású aprónyomtatványok
  3. Közgazdasági vonatkozású aprónyomtatványok
  4. Pénzügyi vonatkozású aprónyomtatványok
  5. Közegészségügyi vonatkozású aprónyomtatványok
  6. Katonaságra vonatkozó aprónyomtatványok
  7. Közoktatási és közművelődési aprónyomtatványok
  8. Vallással kapcsolatos aprónyomtatványok
  9. Jótékonyságra vonatkozó aprónyomtatványok
  10. Műsorok, előadóestek, rendezvények
  11. Harcban elesettek gyászjelentései
  12. Háborús imák, imakönyvek
  13. Emléklapok
  14. Képes levelezőlapok
  15. Harci dalok, versek
  16. Idegen nyelvű emlékek
  17. Képek

3. főcsoport: Hivatali és üzleti nyomtatványok (adatlapok, űrlapok, gyűjtőívek stb.)

  1. Közigazgatás
  2. Katonaság
  3. Élelmezés
  4. Kereskedelem

Mint a fentiekből láthatjuk, az anyag szerteágazó. Mennyiségét az alábbiképpen lehet megbecsülni: az önálló naplózás megszűnésekor a világháborús gyűjtemény 176 751 darab dokumentumot jelentett. A törzsgyűjteménybe ebből körülbelül 15 000 darab került át. A Fotótárba megközelítőleg 6000 példány. A Kézirattárról és a Térképtárról nem áll rendelkezésünkre megfelelő információ, de ha azt mondjuk, erre a két helyre is a törzsgyűjteménybe került anyag darabszámával megegyező számú dokumentum került, akkor biztosan erősen felülbecsüljük a számot, de tegyük most mégis ezt, ez 30 000 tehát. Összesen 51 000-nél járunk. Ha ezt levonjuk az eredeti dokumentumszámból, azt a becslést kapjuk, hogy a Kisnyomtatványtárban (nagyon durván alulról becsülve) 120 000 darabos gyűjtemény található jelenleg. Ennek feldolgozását, rendszerezését a gyűjtemény munkatársai folyamatosan végzik, annak befejezése és történettudományi értékelése a jövő feladatai közé tartozik.

Az Országos Széchényi Könyvtár főbejárata az épületből fotózva Az Országos Széchényi Könyvtár főbejárata az épületből fotózva
(forrás: Az OSZK hivatalos Facebook oldala)

Az Országos Széchényi Könyvtár elérhetőségei:

Cím: 1827 Budapest, Budavári Palota "F" épület
Központi telefon: (1) 224-3700, (20) 224-3700
Központi tájékoztatás: 224-3845, 224-3848
Központi fax: 202-0804
Nyitvatartás: kedd-szombat 10-21 óra
Honlapcím: http://www.oszk.hu
Elektronikus tájékoztatás: http://libinfo.oszk.hu/
Email: inform@oszk.hu

Twitter: http://twitter.com/nemzetikonyvtar
Facebook: http://www.facebook.com/nemzetikonyvtar
Blog: http://nemzetikonyvtar.blog.hu/

15 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr312924933

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hertymorty 2011.05.25. 15:51:32

Valóban kincsesbányáról van szó.
Az ideiglenes rendszer I/11. pontjában szereplő veszteséglajstromok jelenleg hol találhatóak meg?

SzőtsZoltánOszkár · http://www.szotszoltanoszkar.hu 2011.05.25. 16:02:00

@Hertymorty: Tipizálás alapján a Plakát- és Kisnyomtatványtárban. Célszerű lenne az ottani kollégáknál érdeklődni, hogy mit tudnak róla.
Olvasóterem: V. emelet 503. szoba.
Tájékoztatás: 4878-623
E-mail: plakat@oszk.hu

SzőtsZoltánOszkár · http://www.szotszoltanoszkar.hu 2011.05.26. 11:28:45

@Hertymorty: Kénytelen vagyok helyesbíteni magamat. A Plakát- és Kisnyomtatványtárban dolgozó kolléganőm, Elbéné Mester Magdolna arról tájékoztatott, hogy a veszteséglajstromok nem náluk vannak, hanem a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.
www.honvedelem.hu/cikk/0/19564/him_voroskereszt.html

Hertymorty 2011.05.28. 23:02:13

@SzőtsZoltánOszkár: @PollmannFerenc:
Köszönöm mindkettőtöknek, ezt kerestem.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2011.05.29. 12:41:07

@PollmannFerenc: Köszönjük a szerkesztőség és blog olvasói nevében is, az ajánlott oldal is valódi kincsesbánya!

SzőtsZoltánOszkár · http://www.szotszoltanoszkar.hu 2011.06.01. 12:42:56

@Hertymorty: @PintérTamás: @PollmannFerenc:
Utánanéztem, a kiadvány az OSZK-ban is megtalálható.
nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1033578
Cím és szerzőségi közlés: Verlustliste / K.u.K. Kriegsministerium
Számozás/gyakoriság: Nr.1 (1914)-Nr.709 (1919)
Megjelenés: Wien : Hof- und Staatsdruckerei, 1914-1919
Megjegyzés: Közreadó: K.u.K. Kriegsministerium

OSZK lelőhely:
Raktári jelzet: H 102.726
FM3/10990

A két jelzet közül az első hírlap-jelzet, a második mikrofilmes, utóbbi mindenki számára hozzáférhető a könyvtár mikrofilm-olvasótermében: www.oszk.hu/hun/konyvtar/szervfel/tajdoksz/mikfetar/mikfetar_szolg_hu.htm

PollmannFerenc 2011.06.01. 14:18:44

@SzőtsZoltánOszkár: Persze, de a netes hozzáférésnek vannak bizonyos előnyei... (pl. a kereshetőség). Mellesleg a cseh "kincsesbánya" tartalmazza a Monarchiabeli sematizmusokat is. Igaz, csak a 19. századiak szabadon elérhetőek, az 1900 utániakét korlátozták.

SzőtsZoltánOszkár · http://www.szotszoltanoszkar.hu 2011.06.01. 14:45:51

@PollmannFerenc: Világos, csak jelezni akartam, hogy megtaláltam, ha valaki mégis a "hagyományos" utat részesítené előnyben.

SzőtsZoltánOszkár · http://www.szotszoltanoszkar.hu 2011.10.02. 02:46:20

A cikk májusi megjelenése óta történt egy kis változás. A Kézirattárban dolgozó kollégáknak sikerült az oda került anyag nyomára bukkanniuk, ezért erre való tekintettel az oda vonatkozó ismertetőt átírtuk.

M.Kristóf 2012.11.27. 19:45:12

@PollmannFerenc: A sematizmusok miért szerzői jogvédettek? Nekem azt írja, hogy nincs jogosultságom a megnézésükhöz, menjek el Prágába. :S

PollmannFerenc 2012.11.27. 20:21:37

Nem a sematizmus jogvédett. A csehek azonban az általuk digitalizált változat hozzáférését korlátozhatják, mondván: ők a digitalizálásba munkát és esetleg pénzt fektettek, tehát jogos, hogy azt csak az használhassa, akinek ők megengedik.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása