Az antant hadicéljai

2011.01.13. 07:35 :: SzőtsZoltánOszkár

Első világháborús hadicélok – 2/2. rész

Az antant hadicéljaiban sem volt konszenzus a háború kezdetén. Angliának nem volt követelése a Monarchiával szemben, Németországot azonban veszélyesnek ítélte az európai status quo szempontjából. Meg akarta fosztani gyarmataitól és flottájától, azonban pont a már említett status quo miatt szüksége volt rá kontinentális hatalomként Oroszország és Franciaország ellensúlyozására.

Angol szatirikus térkép 1914-ből Angol szatirikus térkép 1914-ből

Szövetségesével szemben Franciaország azonban olyan mértékben akarta Németországot meggyengíteni, hogy a jövőben másodrendű hatalom legyen. Ehhez természetesen elengedhetetlen volt Elzász-Lotaringia visszaszerzése. A Monarchiával nem voltak különösebb katonai céljai, azonban fontos volt számára a szövetségi rendszer fenntartása, emiatt vállalnia kellett a szövetségesek hadicéljait, ezért a háború folyamán az Ausztria-Magyarországgal kapcsolatos francia hadicélok a koalíció követeléseinek megfelelően alakultak. Franciaország fokozatosan kötelezte el magát a Monarchia felbontása mellett, azonban nem magával a Monarchiával volt ellenséges, hanem mint Németország elsődleges szövetségesével. A franciák a frontok megmerevedése után a Monarchia területeit olyan jutalomnak tekintették, melyeknek felkínálásával az oroszokat harcra, a semlegeseket az antant oldalán való harcba lépésre ösztönözhetik.

Oroszországra az antantnak elsősorban emberanyaga és nyersanyagkészlete miatt volt szüksége, az pedig külpolitikai érdekei miatt csatlakozott az antanthoz. Meg akarta erősíteni balkáni befolyását, továbbá meg akarta szerezni a Törökország uralta tengerszorosokat, melyek biztosították volna kijutását a Fekete-tengerről. A háborútól ugyanakkor a belső ellenzék lecsillapítását is remélte. Balkáni külpolitikájának célja a Monarchia befolyásának kiszorítása volt. Hajdú Tibor szerint már kezdetben hadicélja volt a Monarchia megcsonkítása, és ebből fakadóan az antant egészének is. A korabeli orosz lapok, memoárok, illetve diplomáciai iratok mind a kisebb balkáni népek területigényének kielégítéséről szóltak a Monarchia kárára, leszögezve azt is, hogy a kettős birodalom nem fog túlélni egy ilyen területi veszteséget. A szövetségesek hadba lépéséért cserébe területekkel fizetést mindhárom antant birodalom támogatta és aláírta a titkos szerződéseket. Oroszország kiesésével és az Egyesült Államok belépésével új helyzet állt elő, melyben az antant hadicéljai is megkérdőjeleződtek. Ez alkalmat adott volna a Monarchiának a kompromisszumos békére, ami azonban elmaradt. Ez a lehetőség táplálja azt az illúziót, hogy az antantnak nem volt célja kezdettől a Monarchia felbontása. A minimális orosz hadicél a Monarchiával szemben annak néhány területtel meggyengítése és trialista szerkezetűvé alakítása volt.

Olaszország számára az új háború újra megteremtette a „természetes határok” elérésének lehetőségét, azaz a Monarchia olaszok lakta területeinek elcsatolását. Mivel abbéli terve, hogy a támogatásért cserébe kompenzációként kapja meg, füstbe ment, hadat üzent az antanttal kötött titkos szerződésnek megfelelően.

A Monarchia feldarabolása a háború után A Monarchia feldarabolása a háború után
(Forrás: Wikipédia)

Végezetül meg kell emlékeznünk az Egyesült Államok hadba lépéséről is. Amerika eredeti koncepciója a távolmaradás volt a katonai küzdelmektől a semlegesség fenntartásával. Ugyanakkor a hadviselő európai államok fokozódó kereskedelmi igényét maximálisan kihasználta, ami főként az antant államaival realizálódott a Németországot sújtó tengeri blokád miatt. 1917 elején azonban az európai háború új helyzet elé állította az Egyesült Államok kormányát. Egyrészt a németek a korlátlan búvárhajóharc megindításával az USA kereskedelmi hajózásának fegyveres védelmét tették szükségessé, másrészt az orosz forradalom miatt számítani lehetett Oroszország kiválására a háborúból, ami az erőviszonyok Németországra kedvező változását idézte volna elő. Az Egyesült Államok a búvárhajóharcot adta meg casus belli-ként, de ez valószínűleg ürügy volt, a hadba lépés valódi oka Oroszország meggyengülése és forradalmi változásai voltak. Az orosz front meggyengülése ugyanis felvetette annak a veszélyét, hogy a központi hatalmak gyorsan lezárják ott a hadműveleteket, és teljes haderejükkel a nyugati frontra zúdulva megnyerik a háborút. Az így létrejövő német hegemónia pedig ellentétben állt az amerikai érdekekkel. Vagy egy ennél keményebb véleményt felhozva: Az Egyesült Államok azért lépett be a háborúba, hogy a tőle anyagilag függő Nagy-Britannia helyett megverje Németországot.

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy valamennyi hadviselő fél anélkül üzent hadat, hogy részletesen kidolgozott tervei lettek volna a háború utáni rendezésre. A háború ismert következményeiről leszögezhetjük tehát, hogy nem egy előzetes koncepció eredményei voltak.

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr952572397

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Vhailor · http://tortenelemportal.hu 2011.01.14. 18:49:09

Alig fél évvel ezelőtt nagyjából ugyanezt hallottam Popély Gyula egyik előadásán.

Csak egy dolgot hiányolok - a leendő kisantant államok hadicéljainak elemzését. Esetleg még Olaszországét, mert az egy picit más kategóriába esett mint az antant.

Gefraiter 2011.01.14. 21:58:38

@Vhailor: Igen, ha már az USA szóba került, érdekes lett volna az olaszok és a románok hadicéljaira is kitérni, hisz ők ezek konkrét megvalósításáért léptek hadba, hátat fordítva korábbi szövetségeseiknek is...

Szőts Zoltán Oszkár (törölt) 2011.01.15. 10:10:59

A dolgozat 2008 nyarán-őszén készült, úgyhogy a hasonlóság nagy valószínűséggel a rendelkezésre álló szakirodalom hasonló kezelésének eredménye lett.

Az olaszokra kitértem egy mondat erejéig eredetileg, sajnos az átdolgozás során véletlenül kitörlődött. "Olaszország számára az új háború újra megteremtette a „természetes határok” elérésének lehetőségét, azaz a Monarchia olaszok lakta területeinek elcsatolását. Mivel abbéli terve, hogy a központi hatalmak támogatásáért cserébe kompenzációként kapja meg, füstbe ment, hadat üzent az antanttal kötött titkos szerződésnek megfelelően."

Románia viszont tényleg kimaradt. Mea culpa, ezt pótolni kell.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2011.01.15. 11:40:51

@Szőts Zoltán Oszkár: Annyit az olaszok esetén még érdemes megjegyezni, hogy az olasz lakta területeken kívül (így Dél-Tirol, az Isonzó mentén Görz és Gradiska vidéke, Trieszt, Isztria, Dalmácia) Albániából is részt követeltek (pl. Valona kikötőjét, aminek a birtoklásával az Adriát olasz "beltengerré" tehették volna), sőt még az afrikai német gyarmatokból is jussra tartottak igényt. Mindezt az antant 1915. április 26-án, a Londonban megkötött egyezményben meg is ígérte a számukra. Ezért üzentek hadat 1915. május 23-án.

A románok területi étvágya sem volt sokkal kisebb, bár ez "csak" az Osztrák-Magyar Monarchia területeire vonatkozott: Erdély a Partiummal együtt, a Bánság és Bukovina. Az 1916. augusztus 17-én Bukarestben aláírt titkos szerződésben az antant ezt garantálta is Románia számára. Így került sor 1916. augusztus 27-én a román hadüzenetre.

Nagy Háború gépház · http://nagyhaboru.blog.hu/ 2011.01.15. 11:42:58

A cikk természetesen kitért Olaszországra, valami technikai malőr következtében maradhatott ki mégis. Pótolva.

Vhailor · http://tortenelemportal.hu 2011.01.15. 20:04:13

@PintérTamás; @Szőts Zoltán Oszkár: Uraim, ha már Románia is szóba került, akkor ha érdekel esetleg valakit, Koszta István: Nem (csak) Erdély volt a tét című könyve nagyon szépen rávilágít arra, hogy mit, mikor és miért akart Románia. Ill. mi játszódott le a háttérben. Erdélyről szó sem volt, azt egyszerűen csak "tudomásul vették", a Bánát/Bánság miatt sokkal nagyobb huzavona játszódott le.

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Könyvajánló

A hadak útján 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Az ezredtulajdonosi rendszer

Programajánló

könyvbemutató

Kiadványaink

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Legutóbbi kommentek

Képregénypályázat

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Utazás

húavéti emlékút